Toke avagy pettyes gekkó (Gekko Gecko)

A toke gekkó az egyik legtestesebb, legnagyobb méretû gekkófaj. Eredetileg Délkelet-Ázsiában él,
Indiától egészen az Indonéz szigetvilágig elterjedt. Eredetileg az esõerdõk Fáin, kövein kapaszkodik,
de újabban elõfordul településeken is. Rengetek színváltozata létezik. A legalapvetõbb a türizkék alapon
piros pettyek, de a kék terjedhet a sötéttõl a türkizig, a piros pedig a sötétvöröstõl egészen a narancssárgáig.
Tapadólábaik vannak.Farkuk nem zsírfarok. Szempontjuk függõleges. Nincs szemhéjuk. Éjjel aktívak.

Berendezés, élettér:

Ésõerdõt utánzó terráriumot rendezzünk be számára. (lásd: terráriumok menü.) A páratartalom mintegy 60-90%.
A hõmérséklet nappal 30 C körül legyen, éjjel csökkenjen 22-25-re. Fontos számára a mászohely. Terráriumuk
aránylag magas legyen. Csináljunk háttérsziklákat(lásd egyéb menü), és tégy be sok nagy fát. A talaj egy része
lehet állóvíz, ezzel elérhetjük a kellõ páramennyiséget.a víz ne legyen hideg, mert állataink megfázhatnak ha esetleg
kedvük támad megmártózni.Fontos a terrárium szellõzése. Gondolom meg sem kell jegyeznem hogy ha nincs tetõ
akkor állataink megszöknek. Ha megszokták az embert akkor lehet õket szabadon és tartani a szobában, de úgy, hogy
ha kedvük van akkor visszamehessenek a számukra kialakított páradú terráriumukba megfelelõ körülményekkel.
Legalább megeszi a szobában az emberre igen idegesítõ legyeket. Fontos hogy a szobában ne legyen olyan hely
ahol beszorulhatnak (ágy mögött, szekrény mögött stb.). A szobahõmérséklet se csússzon 25 alá, éjjel pedig 20 alá.

Étel, takarmány:

Eléggé "éhes" típúsúak. Mondhatnám mohók. Ha meglátnak valamit, és taplálékként szobajöhet, nem válogatnak, megeszik.
Adhatók a következõk: Tücsök, csótány, sáska, szöcske, lótetû cserebogár, liszkukac, gyászbogárlárva, viaszmoly, viaszmoly hernyó,
újszülött kisegér. Érdemes vitaminkészítményeket adagolni.

Szaporodás

 A párzási idõszak tavasszal kezdõdik, de hosszan elhúzodhat. A nõstény kozel 2 cm átmérõjû tojásokat rak le kettesével.
Általában évekig ugyanarra a helyre tojik a nõstény. A kelési idõ 110-120 nap. Függ a hõmérséklettõl, 30 C-n kikelnek 100 nap alatt.
A pettyes gekkó kitûnõ szülõ. Mindkét szülõ õrzi a tojásokat és a kikelt kisgekkókat védik. A kikelés után a nõstény elfogyasztja
a tojáshéjakat. A csöppségek kb 10 centisek, sötét színûek, farkuk feltûnõ fekete fehér keresztcsíkos.a szülõk mellet nõhetnek az utódok, de ha
egyszer kivettük õket, ne tegyük vissza õket, mert többé nem ismerik fel õket a szüleik.



 

  Zöld víziagáma  

  Physignatus concincinus   

E nagytestű, pompás gyíkfaj feltűnő színezete és bizarr - ősgyíkokra emlékeztető - külseje miatt igen kedvelt terráriumi állat.

Délkelet-Ázsia esőerdeinek jellegzetes lakója, megtalálható Thaiföld, Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Dél-Kína területein, valamint Burma keleti országrészeiben. Az Európába importált állatok jelentős hányada Thaiföldről származik. Nagyságuk - megfelelő táplálás mellett - 60-80 cm, kivételesen elérheti az egyméteres hosszúságot is, melyből maga a törzs (fej+törzs) nőstényeknél 15-21 cm, míg a hímeknél 17-25 cm. A farok maximális hosszúsága megközelítőleg 66 cm. Átlagosan a teljes testhossz 2/3 része. Egy kifejlett hím súlya elérheti a 600 grammot, a nőstény ellenben csak 350 gramm.

Hasonlóan a többi falakó gyíkhoz a test, valamint a farok első harmada oldalt lapított. Különösen feltűnő a háton elhelyezkedő, nyakszirttől a farok 1/4, 1/3 részéig húzódó háttaréj. Ez a pikkelytaréj a nyakszirten megvastagodott húsos bőrredő, míg a test többi részén csak elvékonyodott tüskékből áll. Hím példányoknál a taréj erőteljesebb, magassága eléri a 12 mm-t. A fejen az alsó álkapocsnál szintén találhatunk néhány erős, részben megvastagodott kerekded, kiálló pikkelytüskéket.

Az állatok alapszíne élénk olivazöld, levélzöld, vagy kékeszöld. A fiatal állatok oldalán 3-5 fehér, krémszínű vagy világoskék szabálytalan keresztirányú sáv húzódik. Az idősebb példányoknál ezek a csíkok beleolvadnak az alapszínbe.